Teszt
Renault Scénic 1.5 dCi – Soha nem volt még ilyen jó!

Olyan családi autót készíteni, amivel nem csak közlekedni, hanem autózni is élmény, nehéz készíteni.

Kezdenek visszatalálni a helyes útra a franciák. Náluk jobban talán senki sem várja 2010. január 1-ét, amikortól talán már csak 1 évtizedet kell várni arra, hogy a Renault, Peugeot és Citroen típusokkal kapcsolatban ne a megbízhatatlanság, hanem újra a franciás újítás és lendület jusson az autósok eszébe.

Kattintson ide a galériához!

Akkorra már nem lesznek lerohadó Lagunák, javíthatatlan Xsarák, átveszi a helyüket a tréfás Be-Bop, a Honda Civic mércéjét megcélzó műszaki tartalommal rendelkező Citroen C5, vagy éppen a Peugeot 3008.

Hozzánk legutóbb a Renault Scénic érkezett a francia újhullámból. Ott voltunk a hazai bemutatón, kipróbáltuk és tetszett, ám most egy egész hétig kellett bizonyítania, hogy szerethető kis jármű.

Kattintson ide a galériához!

Fenevadnak túlzás lenne nevezni, a Dynamique felszereltség mellé adott 110 lóerős dCi dízelmotor azonban jó választásnak tűnik a csaknem másfél tonnás test mozgatásához. A Scénic esetében feltétlenül érdemes elmondani, hogy nagyon jól néz ki, főleg, ha jó színben sikerül elhozni.

A ködszürke példányok mellett még csak-csak elsétál az utca embere, ám a tesztautó bordója nagyon feküdt a kidolgozott, jól megrajzolt formáknak. Elölről kicsit Megane-os, de ez csak előnyére válik. A ködlámpák szürkére fújt műanyag kerete egy leheletnyit talán túllő a célon, de ezt leszámítva ízléses, haladó, de mégis könnyen feldolgozható az orr formája.

Kattintson ide a galériához!

Oldalról nézve feltűnik, hogy kissé öregurasan, ráérősen emelkedik az övvonal, ami azonban hatalmas ablakokat és fényárt jelent a bent utazóknak.

A hátat egyértelműen a Renault sajtóanyaga szerint bumeráng alakú lámpák határozzák meg, amelyek (és ez a legnagyobb külső különbség a Grand Scénichez képest) kifelé hajlanak. Szép, modern külső, személyautós tollal megrajzolt családi autó.

Kattintson ide a galériához!

Arra csak legyintettem, hogy a Renault ezt „németes összhatásnak” írja a sajtóanyagban – nem, nem kell feltétlenül németes hatásnak tartani azt, ami jól van összerakva, domborodik és robosztus hatást kelt.

A Scénicet azonban nem feltétlen a külső, hanem a belső értékei határozzák meg, ezért érdemes is beülni a kocsiba és szétnézni egy picit.

Természetesen automata Renault kártyával kaptuk a kocsit, ami az egyik legjobb extra, amivel az elmúlt években találkoztam. Nincs többé zsebben kotorászás, kulcskeresés, riasztózás – odamegyek, kinyitom, beülök, beindítom, leállítom, kiszállok és elsétálok – a többit megoldja a rendszer.

Kattintson ide a galériához!

A belső tér hatalmas javuláson ment át az elődhöz képest. Az ülések minőségi szövetet kaptak, semmi esetre se rendeljenek bőrt hozzá, nagyon meg fogják kedvelni a sötétszürke felületet. Az apró sárga díszítések is jól állnak neki, így még annyira komornak sem tűnik. A középkonzol minőségét a puha, drága hatású műanyagok határozzák meg, illetve egy hatalmas TFT képernyő, aminek tartalmát személyre is szabhatjuk.

A legalapabb Scénicben még nem széria az elektromos kézifék, ám azt ebben a modellben már megtaláltuk.

Kattintson ide a galériához!

Kissé zavaró volt azonban, hogy a tempomat és a sebességhatároló bekapcsolóját a középkonzolra tették, míg kezelő gombjaikat a kormány bal oldalára – Renault-betegség, de még a sokadik modell után is nehéz megszokni.

Feltűnően sok a tároló rekesz: összesen 85 liternyi cuccot helyezhetünk el, többek között a 11 literes kesztyűtartóban és abban a 9 literes rekeszben, amelyet a csúsztatható középkonzolban rejtettek el a franciák. Megnövekedett a csomagtartó mérete is (nagyjából 10%-kal az elődhöz képest, most 522-555 literes), illetve kategória elsőre tágult a hátsó lábtér (235 mm), annak ellenére, hogy mindössze 80 mm-rel lett hosszabb az új Scénic, mint a régi.

Kattintson ide a galériához!

A legérdekesebb extra persze a központi TFT kijelző, amelyen a sebességünk és a fordulatszámunk mellett a fedélzeti computer összes adatát ismegtekinthetjük. A tű éles képen „real time” mozgó, megrajzol fordulatszám mérő mutató általános megdöbbenést váltott ki a Scénic utasaiból, akik dicsérték a szokatlanul halk motort és a remek anyagminőséget is.

A motortérben a korábban már említett 110 lóerős 1.5 dCi motor duruzsolt. A Scénichez rengeteg motor kapható, csak ehhez a felszereltséghez rögtön 6. A tesztautóba az egyik legjobbat tették: alacsony fogyasztás, családbarát menetdinamika és halk üzem jellemzi az erősebbik 1.5 dCi-t. Megfontolandó még a 2 literes dCi 160 lóerős kézi vagy 150 lóerős automata változata, jelentős felárért, míg a benzinesek közül az 1.4 tCe tűnik jónak (300 ezerrel olcsóbb, mint a tesztautóba szerelt erőforrás).

Kattintson ide a galériához!

Ezt a motort már vagy fél tucat Renault-ban vezettük, így nem okozott nagy meglepetést. Amíg meg nem érkezik a turbónyomás, csak poroszkálunk, majd egy nagy lökést követően, párszáz, csúcsnyomatékon végigforgott fordulatszám után egyre enerváltabb a gyorsítás, majd felkapcsolunk.

A 12.3 másodperces 0-100-as sprinttel nehéz helyzetbe kerülünk, ha a haveroknak kell gyorsulós sztorikat mesélni a kocsmában, de a családnak (főleg, ha kisgyerek is utazik velünk) jobban fog tetszeni a nyugodt tempó. Főleg, hogy ez remek fogyasztással párosul: városi használat során 6.9 litert tudtunk lenyomni a Scénic torkán, ami meglepően közel van a katalógusban jelzett 6.3 literes értékhez (országút: 4.5, vegyes: 5.2 liter).

Kattintson ide a galériához!

A 180 km/h-s végsebességet nyilván nehezen küszködi ki magából a Scénic, ám ami azt illeti, városban sem éppen a legideálisabb társ. Hogy mégis miért? Pofonegyszerű: túl sokat kell a nem éppen csúcskategóriás váltóhoz nyúlni, ráadásul könnyű lefulladni a nagy tömeg – nulla nyomaték alacsony fordulatszámon kombinációnak köszönhetően.

A motor nyomatéka nagyon hamar elfogy, így városban, lassú haladásnál gyakorlatilag egyfolytában váltani kell, hogy legyen is nyomaték, meg ne is forogjon feleslegesen 3500-at a motor. A váltó pedig olyan, amilyennek egy mai francia váltót képzelünk: reszelgettek rajta nem is keveset, de valahogy élettelen, pontatlan és „nemazigazi”.

Kattintson ide a galériához!

Ellentétben a futóművel, ami azonban telitalálat! Előre a Megane technológiáját kapta a kocsi, ennek köszönhető a kifejezetten pontos és még visszajelzést is adó kormányzás, hátulra azonban olyan megoldást választottak, ami csökkenti a felborulások esélyét. Mindezek ellenére kifejezetten lágy, ringató, kellemes lett az összhatás, bátran nekiindulhatunk Európa összes városának, Amszterdamtól Tiranáig bezárólag.

Minden kisebb hibája és „hozzászokás igénye” mellett a Scénic remek választásnak tűnik. Egyrészt új, másrészt jó áron adják, harmadrészt egy frankó, belevaló, személyautónak tűnő tágas családi egyterűt tisztelhetünk benne. A váltót leszámítva tökéletes a hajtáslánc, gazdaságosan használható a motor, kényelmes, tágas, fényes és izgalmas az utastér, egyszóval minden benne van, amit csak elvárhatunk egy ilyen áron kínált autótól.

Kattintson ide a galériához!

Hogy milyen az az ilyen ár? A Scénic alapára, Authentique felszereltséggel, 1.6-os, 110 lóerős benzinmotorral már 4.240.000 forinttól elhozható, amihez a Renaultnál szokásos 400 ezer forintos kedvezmény is párosítható.

Az Expression felszereltséghez (elektromos kézifék, TFT kijelző, ködlámpa, kétzónás automata klíma és automata fényszórók alapáron) ugyanezzel a motorral 4.540.000 forintért juthatunk hozzá, a TCe benzinesért 4.740.000-et kérnek, míg az 1.5 dCi-ért 5.040.000 forintot.

A tesztautó Dynamique szintje 4.790.000-ről indul az 1.6-ossal, az általunk vezetett 1.5 dCi alapára 5.290.000 forint. Ebben már krómozottak az ajtókilincsek, széria a 17-es felni, a tempomat, rendelhető a keréknyomás-ellenőrző (35.000), az automata Renault kártya (85.000), a bi-xenon kanyarfényszóró (265.000), tolatókamera (160.000), ülésfűtés (65.000, de ez már az Expressionnál is van), illetve akár félmilliós, DVD-s navigáció is.

Látható, hogy nagyjából 6 millióra jön ki (navigációval) a kifejezetten jól felszerelt tesztautó. Ha részletesebben is érdekli a Scénic árazása, letöltheti az árlistát mellékletünkből.

Szerethető mindennapi társ a Scénic – és végre jó értelemben mondhatjuk rá, hogy igazán franciás! 

Teszt, fotók: Pirisi Marcell