Teszt
Renault Fluence – A legtöbb, mi adható

Egyszerűen nincs olyan összehasonlítási mutató, amely szerint van jobb ár/érték arányú szedán a piacon.

Nem tudom, mit csinálnak a Renault-nál, de az árversenyt olyan simán nyerik a vetélytársakkal szemben, hogy azt nézni is rossz. Új modelljeik bemutatásakor az első ámulat mindig az aktuális árlista végigböngészésénél ejt hatalmába, és ez a Fluence-nál sem volt máshogy.

Még több Fluence-fotó a galériában!

Miről is beszélünk? Egy 4618 mm hosszú, 2702 mm tengelytávolságú, 2 méter széles batárról, amelyet 496 literes csomagtartóval kínál a francia gyártó. A motorválasztékot az 1.6-os benzines 110 lóerős változata, illetve az 1.5-ös dízel 85 és 105 lóerős variánsai képzik, a kocsit pedig három felszereltséggel vásárolhatjuk meg: Confort, Exception, Privilége. A legszebb pedig az, hogy a legolcsóbb és a legdrágább Fluence között mindössze 1 millió forint a különbség listaáron!

Még több Fluence-fotó a galériában!

Már az alapfelszereltség is több mint kielégítő: alapáras az ESP, az oldal- és a függönylégzsákok, a tempomat, a kormánymagasság állítás, a fedélzeti számítógép, az elektromos tükrök, a klíma, a központi zár és a 4 elektromos ablak is!

Mindezt 1.6-os benzinmotorral 3.89 millióért kínálja a Renault, amire tényleg csak annyit lehet visszakérdezni, hogy „Mennyiiii?”

Még több Fluence-fotó a galériában!

A tesztautónk egy Exception felszereltségű változat volt a 110 lovas benzinessel, amelynek alapára 4.24 millió forint. Ez már olyan extrákat is tartalmaz alapáron, mint a tolatóradar, a „hazakísérő” világítás, az intelligens, zsebben tartható Renault kártya (ami a slusszkulcsot helyettesíti, nyitja-zárja és el is indítja az autót úgy, hogy hozzá sem kell érnünk), a bőrkormány és a bőr sebességváltó gomb, a digitklíma és a hozzá járó hátsó légbefúvók vagy a részben bőr üléskárpit. A Renault-nál beleszerelték a 145 ezer forintos navigációt is, azt, amit egy ilyen autóhoz egészen biztosan nagyon kevesen vesznek meg (az összeg ötödéből a kezünkben van egy hordozható, testre szabható készülék).

A fotókon is látszik, hogy kívülről nem valami vonzó ez a Fluence. Egyértelmű, hogy a Megane-család 4 ajtós variánsáról van szó, azonban amíg az extravagáns Megane-t bármikor bárhonnan felismerni, addig a Fluence-nak amolyan 10 évvel ezelőtti koreai hangulata van buta, nagy lámpáival, unalmas vonalaival, felemelt seggével.

Megosztás

A hatalmas testre nem tudtak elegendő izgalmat és érdekességet rajzolni a francia mérnökök, ám ha jobban belegondolunk, talán nem is volt céljuk. Ha megteszik, előfordulhatott volna, hogy a Lagunától csábítottak volna vásárlókat az olcsóbb Fluence-hoz. Belül a jól megismert és bejáratott Renault-formák fogadnak, a kissé megdöntött műszerfallal, a minőségi hatást keltő, de valójában olcsó anyagokból összerakott középkonzollal és kicsit nehezen nyomogatható gombokkal.

Még több Fluence-fotó a galériában!

Az 1.6-os benzinmotor alapjáraton rettenetesen halk, de ha pörgetjük, bizony kongani kezd tőle az utastér. Ez annak is köszönhető, hogy a motorháztető semmi hangszigetelést nem kapott. A gázpedál elég közvetett, rengetegszer fulladtam le a négy és fél méteres bálnával elindulásnál. Nem tetszett a vajpuha kuplung – élettelen gázpedál párosítás. Menetdinamikáját tekintve abszolút hétköznapi és polgári a Fluence, megoldja, amit a vevőkör elvár tőle. Az élettelen kormány éppen ezért nem is igazi mínusz pont: aki a Fluence-t választja a Megane-családból, nem fog sportosan száguldozni Szokolyánál.

Még több Fluence-fotó a galériában!

Előre egyébként hűtött tárcsák kerültek, és a hátsó futóművet sem alázta meg dobfékekkel a törökországi Bursában található gyár. A 205/60 R16-os gumikon kifejezetten kényelmesen siklik a Fluence, a kátyúkat ugyan érezzük, de fájni nem fognak. A fogyasztás városban 9.5 liter környékén alakult, ez egész közel van a gyár által megadott 8.8-hoz. A mai dízeles-hibrides világban ez egyáltalán nem kevés (főleg, ha felszorozzuk az üzemanyagárakkal: nagyjából 30 forintba kerül egy megtett kilométer városban), azonban ezzel az elégetett mennyiséggel akár 5 személy is kényelmesen utazhat egyszerre, a csomagokról nem is beszélve.

Még több Fluence-fotó a galériában!

Az 1.6-os benzinmotor végsebessége 185 km/h, mi ebből annyit néztünk meg, hogy autópályán minden további nélkül tartja a 130-at és tartalék is bőven van benne, szóval lehet előzni vele. A kézi 5 sebességes váltó teljesen élettelen, közepesen pontos. A 11.7 másodperces gyorsulás jól mutatja, hogy a Fluence péntek éjszakánként a garázsban áll majd, nem a Váci úton a pirosnál...!

Megosztás

Kényelmét tekintve nehéz belekötni a kocsiba. Igaz, a csomagtartó nyílása meglehetősen kicsi, térfogata mégis nagy (csaknem 500 liter), ráadásul elöl és hátul is kényelmesen el lehet férni akár hosszabb utakra is.

Még több Fluence-fotó a galériában!

Minőségi problémák persze akadnak, hiszen a kocsi inkább elegáns, mint jó minőségű. A bőrülés nem sok valódi bőrt látott, a bőrkormány érzésem szerint nagyon hamar el fog kezdeni kopni, a középkonzol gombjai nehezen nyomkodhatóak (erről már szóltunk) és az egész autó olyan légies, „még egyben van” érzést kelt. Rengeteget kritizálják a tesztelőket, hogy minden autóról elmondják, hogy milyen masszív: na, a Fluence pont nem tartozik ebbe a kategóriába.

Még több Fluence-fotó a galériában!

Talán azért, mert nagy, ami persze nagy előnye is. Meg hát ott van az ára: ennyi pénzért felháborító, hogy ilyen sokat ad a leendő Fluence-tulajoknak a Renault. Amelyet mintha a magyar piacra találtak volna ki: folyamatosan dobja piacra olcsóbbnál olcsóbb, de jobbnál jobb autóit, felváltva Renault és Dacia emblémákkal. Akinek megalázó a Dacia Logan, annak ott van a Renault Thalia. Aki nem akarja megvenni a világ egyik legrondább autójának tartott Thaliát, befizethet egy Fluence-ra.

Még több Fluence-fotó a galériában!

Az a Renault reklám persze, amelyben az üzletember komoly arccal beül a vasba, elég túlzó, mert minőségérzetet nem sokat sugároz a Fluence. De apám 15 éve azért vett Suzuki Swift szedánt, mert olcsó volt és tudott egy csomó mindent.

Ha ma kerülne hasonló dilemma elé, egészen biztosan a Fluence-t venné. Azt az autót, amelyben nem a sofőr lesz a legboldogabb, hanem azok, akik mellette ülnek. Kényelmesen, jó levegőben, egy rakás bőrönddel a hátuk mögött.

A tesztet írta: Pirisi Marcell

Fotók: Sütő Péter

Megosztás