Férfi létemre ez jutott nekem: egy női autó, ráadásul rúzspiros színben…
Érdekes, hogy a Nissan mostanság valahogy nem tud ronda autókat gyártani. És épp nem a GT-R-re gondolok, hanem például a Qashqai-ra, Juke-ra vagy az előző Micrára. Nos, hogy az új kisautójuk mennyire lett eltalálva, majd kiderül az eladásokból, de az mond valamit, hogy a teszt során mindenki, akivel az autóról beszéltem és látta, megjegyezte, hogy mennyire aranyos és szép autó, ráadásul női ismerőseimnél a szín méltatása sem maradhatott ki – nem is véletlenül, mert szerintem is jól áll neki a piros metál.

Tehát kívülről rendben van a gép, de azért nézzük meg jobban is. Elölről szép, talán egy kis túlzással Aston Martinos vonás is van benne a lámpák formája miatt, melyek nincsenek annyira kiemelve, mint elődjénél voltak, persze szerintem egyik sem rossz megoldás. Még az első lökősbe is jutott tolatóradar, amit parkolásokkal küszködő női vezetőink nyilván tökéletes beállásokkal fognak értékelni.

Oldalról igazán nincs semmi kiemelkedő, inkább úgy rendben van, és kész. A lemezfelnik a hozzájuk tartozó dísztárcsákkal 15 collosak, ebből is látszik, mennyit nő a világ, hogy már egy ilyen kis autóra is ekkora kerék jut. A tető enyhén lefelé ívelt, az autó vége felé újra emelkedésbe kezd, aminek a hátul ülők örülhetnek, illetve van benne két bumeráng formájú kis mélyedés, amikről egyből a Citroen emblémája jutott eszembe. Nem tudom, milyen funkciót láthatnak el, vagy esetleg csak dizájn-e, mindenesetre sok hasznukat nem találtam.

A far rész számomra kicsit új Twingós, más szerint Yarisos, de mindenképp ezt nevezném az autó legjellegtelenebb pontjának, ami a többi részre vonatkoztatva egy hatalmas dicséret, mert nincs amúgy baj vele. Talán túl szögletes, ezért nem illik igazán bele az összképbe. Azért a csomagtér ajtaja megfelelő méretű, és egy kis segítség után könnyen nyílik, mely jól jöhet a finom női kezeknek.
Megosztás
Méretei miatt jól belátható az autó minden külső pontja, de azért van tolatóradar is, ami szép pontosan végzi a dolgát, megéri beruházni rá. Erre az alapfelszereltségű Visia modellben sajnos nincs lehetőség, viszont az Acentában 90.000 forintos tétel, a Teknában pedig szériatartozék.

Ami érdekes volt számomra, az a rakodórekeszek mérete és helye. Itt van egyből például az, hogy az utasoldali légzsák ellenére dupla kesztyűtartót találhatunk. Ezek jól kiegészítik egymást, mert ami alulra nem fér be vastagsága miatt, az felül pont elfér, és ami felülre nem fér szélessége miatt, az pedig alulra stimmel. Az ülések minősége megfelelő, párnázottságuk olyan újautósan kemény, oldaltartásuk nemigen van, de nem is ez a lényeg. Funkciójukat jól ellátják, plusz az anyósülés kárpitja alatt, azt felhajtva pár oldal A4-es papírnak elegendő helyet találunk.

Renault-val való rokonsága miatt a franciák belső lámpája köszön vissza, mely például a Modusban egy az egyben ugyanez. Ami még közelállóságát jelzi a két gyártónak, az az elindulás után záródó ajtók, amiket viszont nem olyan egyszerű nyitni megállás után, mert hiába nyitja a vezető a sajátját, attól a többi nem nyílik, csak ha megnyomjuk az összes ajtó nyitójának gombját, vagy a kívánt ajtó kis pöckét átkattintjuk. Az autó rádiójáról azt érdemes tudni, hogy bluetooth-os, de mp3-at nem játszik. Sovány vigaszként van aux-bemenet, viszont a nők számára többet mondó és fontosabb USB bemenet kimaradt, amiért kár, mert amúgy elég szépen szól a négy hangszórós rendszer. Kíváncsi lennék az ehhez a modellhez 155.000 forintért rendelhető, Tekna változatnál alapot képező, navigációval egybekötött, hat hangszórós változatra, ami már mp3-mal is megbirkózik.
Megosztás
A zene természetesen vezérelhető a nagyon jó fogású és funkciójú bőrkormányról, mely kicsit túl van szervózva, de egy nő általában úgysem a sportos tekergetésre vágyik. Amiért viszont feketepont jár, hogy csak magassága állítható a kormányoszlopnak, tengelyirányban nem lehet személyre szabni. Visszatérve egy kicsit a hangokhoz, elmondható, hogy a szigetelés elég jó, szinte semmi menetzaj nem hallatszik az utastérbe. Apropó utastér! Négy fővel is egész kényelmes, de ötödiket már nem feltétlenül vállalna be az ember lánya, viszont barátnőkkel elmenni moziba, vagy bulizni tökéletesen lehet még öten is.

Amitől aztán véglegessé vált számomra, hogy egy nőknek szánt autóról van szó – mert amúgy simán lehetne unisex is – az a számomra kissé érdekes fedélzeti számítógép volt. Az egy dolog, hogy buta az aktuális fogyasztásjelzés, mert számadatok helyett csak egy skálát látunk gyorsan mozogni, de a lényeg most jön! A kis masinánk rendszerébe el tudunk menteni évfordulókat – előre megadtak pár lehetőséget (például születésnap), melyekhez ikonokat-ábrákat is társíthatunk –, és az azokhoz szóló figyelmeztetést pedig mi magunk állíthatjuk be! Én még ilyet sosem láttam!

Említést érdemel még az autóban helyet kapott automata klíma is, mely az Acenta és Tekna felszereltségi szintekhez eleve jár, viszont az alap Visiához még csak nem is rendelhető. Ami nem tetszett, hogy csak a két első ablak elektromos, és egyáltalán nincs is olyan lehetőség az extralistán, hogy mind a négy az legyen. A csomagtartó 265 literes nagysága elegendő, persze nem öt ember hétvégi csomagjainak, de ha okosan pakolunk, az is megoldható akár, előredöntött ülésekkel ez a szám 605-re növekszik, és akkor aztán két ember két teljes heti nyaraláshoz való cucca elfér.
Megosztás
A motorválasztékot elintézte a Nissan Magyarországon annyival, hogy az összes modell egyetlen fajta egységgel kapható, ez pedig egy 1.2 literes, háromhengeres erőforrás 80 lóerővel és 110 Nm nyomatékkal. Nyilván sejthető, hogy nem sportolásra való, viszont egész szépen húz visszakapcsolva, és a hangja is elég jó, lefulladásra nem hajlamos. Egy városi kocsikázáshoz tökéletes, 130-as tempónál sem zajos. Ami a leggyönyörűbb az egészben, hogy átlagfogyasztása végül 5,6 liter lett 100 kilométeren, ráadásul szinte csak városi használat mellett, amit a tankoláskor utántöltött mennyiség is alátámaszt, és ezt úgy, hogy semmi start-stop, vagy hibrid rendszer nincs benne.

Ez egy bámulatos érték, ráadásul nem óvatoskodva vezettem az autót a tesztidőszak alatt. Tehát egy óvatosan közlekedő sofőrrel 5,5 liter alá is vihető simán az érték, és ugyan a kis masina tankja csak 41 liter, mégis ha kiszámoljuk, akkor akár közel 750-800 kilométert is megtehetünk egy teletöltéssel! Ebben bizonyára segítségünkre van az ötsebességes kézi váltó is, ami gyorsan kapcsolható, pontos, viszont hangosan teszi dolgát.

A futómű tökéletesen eltalált darab, főleg ezeken a „csodás” minőségű budapesti utakon, amikhez kellően puha, de kanyarodáskor mégsem dől be a kasztni. A fék megfelelően adagolható és ereje is van, pedig hátul csupán dobfékes a kicsike, mondjuk a 910 kilogrammos alapsúlyhoz nem is kéne tárcsa. Természetesen ABS és fékerőelosztó (EBD) is van.
Megosztás
Tehát egy nagyon jól összerakott kisautót sikerült a Nissannak piacra dobnia a Micra személyében, azonban kérdés, hogy a nem túl fizetőképes hazai piacon mekkora sikere lesz a több mint hárommillió forintos – mert az alap 2,8 millás nagyon puritán – vételárnak, ami az autóhoz társul. Tesztelt modellünk épp átlépte a 3,5 millió forintos vételárat, ami jogosan sokallható picit, de ezért cserébe egy elég jól felszerelt és kis költségekkel rendelkező autót kapunk.
A tesztet írta és fotók: Kőrössy Balázs
|
Nissan Micra 1.2 Acenta
|
|
Méretek
|
|
Hosszúság
|
3780 mm
|
|
Szélesség
|
1675 mm
|
|
Magasság
|
1525 mm
|
|
Tömeg
|
910 kg
|
|
Üzemanyagtartály mérete
|
41 liter
|
|
Motor
|
|
Hengerűrtartalom
|
1198 ccm
|
|
Max. teljesítmény
|
80 LE
|
|
Max. nyomaték
|
110 Nm
|
|
Menetteljesítmény
|
|
Végsebesség
|
170 km/óra
|
|
Gyorsulás 0-100 km/h
|
13.7 másodperc
|
|
Fogyasztás
|
|
Városi fogyasztás, katalógus
|
6.1 liter/100 km
|
|
Városi fogyasztás, a teszt alatt
|
5.6 liter/100 km
|
|
Árak
|
|
Alapár
|
2.789.000 Ft
|
|
Alapár a tesztelt motorral, felszereltséggel
|
3.389.000 Ft
|
|
A tesztelt modell ára
|
|
Megosztás