Teszt
Mitsubishi ASX 1.6 Instyle Navi - Városi dzsungelre tervezve

A Mitsubishi kompakt szabadidő-autóját 1.6-os benzinmotorral és a legmagasabb felszereltséggel teszteltük.

A crossoverek évek óta töretlen sikernek örvendenek, ami érthető is, hiszen sokan szeretik az átlagosnál magasabb felépítésű autókat, mert növelik a biztonságérzetet, kényelmesek, és nem kell megijedni, ha esetleg földútra tévedünk. Arról persze szó sincs, hogy terepjáros képességekkel rendelkeznének az ilyen járművek, hiszen többségük az első kerekein hajt, ahogyan a nálunk járt ASX is.

Korábban már teszteltük a Mitsubishi dízelmotorral szerelt szabadidő-autóját, amivel elégedettek voltunk, leszámítva néhány idegesítő apróságot. Most az új, 1.6-os benzines változatot kaptuk meg egy hétre, méghozzá a legmagasabb felszereltségi szintet jelentő Insytle Navi csomaggal. Ahogyan a nevéből is sejteni lehet, gyári navigáció van benne, de ezen kívül még rengeteg extra tartozik bele, amikre később részletesen kitérek.

Megosztás

A kipróbálásra kapott példány türkizkékmetál fényezést kapott, ami a vonalait szépen kiemeli, noha a morcos Lancer-orrot kissé megszelídíti. Ez nem baj, hiszen egy családi autóról van szó, ami a hatalmas, trapéz alakú hűtőráccsal és az ék alakú lámpáival még így is vagányabbul néz ki, mint a legnagyobb riválisnak tekinthető Nissan Qashqai, bár azt rögtön hozzá is teszem, hogy utóbbinak határozottan jót tett a ráncfelvarrás. A külső azonban nem minden, az ASX-nek műszaki és kényelmi téren is kiemelkedőt kell nyújtania ahhoz, hogy vevőket csábítson el a méltán népszerű ellenféltől!

Mivel az ASX az Outlander padlólemezére épült, a helykínálat bőséges, és a rövid hátsó túlnyúlás ellenére a csomagtartó 400 liter fölött van, ami az ülések variálásával tovább bővíthető. Négy átlagos termetű felnőtt kényelmesen elfér, fejenként egy-egy utazótáskával a csomagtartóban. A beltér anyaghasználata kellemes, csak néhány helyen találkozni kopogós felületű műanyaggal, főként ott, ahova az ember keze csak ritkán téved. Tároló rekeszekből és pohártartókból nincsen hiány, amit a gyermekes családok nagyra értékelnek majd, hiszen van hova pakolni az üdítőket, elemózsiát és a gyerkőcök egyéb cuccait.

A felszereltségi szinthez tartozó fűthető bőrülések kényelmesek, oldaltartásuk inkább a nyugodt vezetési stílushoz van tervezve. A kormány varrott bőrborítást kapott, aminek köszönhetően kellemes a tapintása, az útról viszont kevés visszajelzést ad. Ez a célközönséget tekintve nem feltétlenül baj, de nekem hiányzott az, hogy egy kicsit közvetlenebb legyen. Nem kell, hogy minden apró útegyenetlenségnél bemozduljon, csak legyen érezhető, hogy a kerekek épp mit csinálnak.

Megosztás

A középkonzol legnagyobb hányadát gomberdő helyett egy érintőképernyő uralja, melynek kezelése egyszerű, tolatásnál pedig automatikusan megjeleníti a hátsó kamerától érkező képet. Továbbá gombnyomásra előre dől, hogy be lehessen helyezni a CD-t, vagy térképet feltölteni a navigáció 40 GB-os merevlemezére. A Mitsubishi tervezői azokra is gondoltak, akik nem szeretik az érintőképernyőt, vagy csak egyszerűen nem akarják, hogy a felülete idővel megteljen ujjlenyomatokkal, és a két szélére fizikai gombokat is elhelyeztek. A klímát a kijelző alatti tekerentyűkkel lehet szabályozni, ami nekem kimondottan tetszett, hiszen praktikus és egyszerű megoldás.

Ehhez a felszereltséghez kilenc hangszórós Rockford Fosgate hifi jár, melynek termetes mélynyomója a csomagtartóban foglal helyet. Alapvetően nem vagyok nagy zene-bömböltető, már csak azért sem, mert szeretem, ha hallom a motor hangját, most azonban kivételt tettem és szabadjára engedtem mind a 710 Wattot. Ezzel valószínűleg elértem azt, hogy rám is amolyan „tuc-tuc hülyegyerekként” tekintsen a forgalom többi résztvevője, de ez cseppet sem zavart, mert annyira tiszta hangzás áradt a hangszórókból, hogy legszívesebben átpakoltam volna mindet a saját autómba.

Megosztás

Az 1.6 literes, saját fejlesztésű, és az EURO 5-ös normákat teljesítő benzines motor csendesen teszi a dolgát, a hangját nem nagyon hallottam, maximum egy-két tempósabb előzésnél. A slusszkulcsot zsebben tartva, gombnyomásra indul, és a maga 117 lóerős teljesítményével éppen elég az 1,3 tonnás autó mozgatásához. 154 Nm-es maximális nyomatékával egetverő menetdinamikára ne számítsunk, inkább kulturált közlekedésre, de ha kell, akkor visszaváltva egy fokozatot magabiztosan megindul.

Kombinált átlagfogyasztása a katalógusban megadott 5,9 litertől körülbelül egy literrel több, de ebben sokat számított, hogy gyakran bekapcsolt klímával közlekedtem. Utóbbit főként az indokolta, hogy eleinte hagytam, hogy a hatalmas, LED-es megvilágítású, de nem nyitható üvegtetőn beáradjon a fény, amitől persze elviselhetetlen meleg lett.

Dugóban araszolásnál jót tett a fogyasztás csökkentésének a Stop&Go rendszer, aminek működése kis megszokás után egyáltalán nem zavaró. A futómű hangolása átlagos, de szerencsére nagyobb sebességgel történő kanyarodásnál sem dől túlságosan a kasztni, a stabilitást pedig csak fokozzák a 17 collos kerekek. A váltó pontos, könnyedén jár a fokozatok között, bár nekem nem lett a kedvencem.

Megosztás

Az ASX-ről nyugodt szívvel elmondható, hogy egy igazi városi családi autó, ami kompakt méreteinek köszönhetően jól manőverezhető, magas építéséből kifolyólag pedig kellő biztonságérzetet ad. Ezzel a felszereltségi szinttel minden igényt kielégít, dinamikájában viszont elmarad a dízel változattól. Ára full extrás kiviteléből fakadóan jócskán hétmillió forint felett van, ami a vetélytársakat figyelembe véve elég magas, de cserébe egy olyan autót kapunk, ami vagány kinézetével kitűnik a tömegből és biztosan a család kedvence lesz.

A tesztet írta és fotók: Radovits Dávid

Megosztás