A Hyundai i40-nek minden esélye megvan arra, hogy szétcsapjon a Mondeo uralta mezőnyben, de…
A koreai gyártók hihetetlen iramban zárkóznak fel az európai és japán riválisokhoz, de aki idáig kételkedett ebben, valószínűleg azt is meggyőzi majd a Hyundai kínálatbővítő offenzívája. A magyar piacon is egyre nagyobb részesedéssel büszkélkedő vállalat hazai képviselete ugyanis egyszerre négy, a kontinensen teljesen új modellt mutatott be a nagyközönségnek, mindezt egy rendhagyó családi élménynap keretében.
A négy modellből kettő, a Genesis Coupé és a Veloster igazi különlegesség, olyan rétegmodellek, amelyeket eddig leginkább csak a prémiumgyártók engedhettek meg maguknak. A Genesis Coupé nagy teljesítményével és hátsókerék-meghajtásával egy vérbeli sportautó, míg a formabontó Veloster inkább a különc kisautók szerelmeseinek szól. Az Elantra névre hallgató alsó-középkategóriás szedán és a középkategóriás i40 ellenben jól bejáratott szegmensekben próbál helytállni, így összességében nagyobb jelentőséggel bírnak.
Az i40 az első, európai piacra szánt középkategóriás autó a vállalat életében, így egy percig sem titkolták, hogy az esemény legfontosabb résztvevője. Habár ezt a méretosztályt jellemzően kerülik a magánvásárlók, egy márka megítélése szempontjából kulcsfontosságú a jó szereplés. Természetesen ezt a Hyundainál is tudják, így beleadtak apait-anyait az i-sorozat legnagyobb tagjának megalkotásakor.
Megosztás
Az már a rövid ismertető és a katalógus átlapozása után nyilvánvalóvá vált, hogy a D-szegmensben ismert összes extrát belepakolták az i40-be. Van kulcsnélküli indítás, elektromos kézifék, érintőképernyő, fűthető-hűthető ülések, hatalmas panorámatető, de még hátsó ülésfűtés is, persze mindez a teljesség igénye nélkül. Ilyen téren biztosan nem vall majd szégyent az új jövevény, de persze ez még csak nagyon kis része a sikernek.
A formaterv a Hyundainál manapság használatos, „folyékony szobrászat” irányvonalat követi, amely az érzelmekre hivatott hatni. Bár az összkép mindenképpen hatásos, mégis sokkal megosztóbb, mint a népszerű Mondeoé vagy Passaté. Nem valószínű, hogy a meglehetősen szubjektív érzelmek nagyon meghatják majd a gépezetként működő flottavásárlókat, nekik mást tartogat az i40. Az 1.6 és 2.0 literes, közvetlen befecskendezéses benzinesből és a két, különböző teljesítménnyel rendelhető 1.7 literes dízelből álló motorpaletta ugyan nem túl népes, de még így is kielégíti a felmerülő vásárlói igények jelentős hányadát.
Az erősebbik, azaz a 136 lovas, gázolajos erőforrással szerelt változatot próbálhattam ki, gazdag felszereltséggel és automataváltóval. Senki se dőljön be a megszokottnál kisebb hengerűrtartalomnak, mert ha figyelembe vesszük a 330 Nm-es nyomatékot, méltó ellenfele lehet a kétlitereseknek is. Amúgy ez a motor-váltó kombináció nagyon harmonikus párost alkot az i40-ben, mind vezetés közben, mind a számadatok tekintetében. Tény, hogy a manuális változathoz képest majdnem egy literrel magasabb a gyári átlagfogyasztási adat, de még így is hat liter alatt marad százon.
Megosztás
A menetdinamikára sem lehet panasz. A motor teljesíti, amit a számok alapján elvárnánk, és a finoman működő váltóért is jár a pluszpont. A sportos vezetési élményről azonban le kell mondanunk, amiért leginkább a futómű okolható. Alapjáraton inkább kényelemre hangolták, amit enyhe dőlöngéléssel adott a tudtomra. Egészen konkrétan, ide-oda mozgatva a kormányt olyan érzésem volt, mintha az autó mozgása mindig egy mozdulattal lemaradva követné a kormányét. Ezen felül kanyarokban előjön az alulkormányozottság is, szóval összességében elmondható, hogy eléggé bizonytalanul reagál a hirtelen kormánymozdulatokra. Viszont szépen, nyugodtan vezetve nagyon komfortos utazásban lehet részünk, amit csak a tesztautón lévő 18 collos alufelni és a peres gumiabroncsok párosítása árnyékolhat be.
Az előbb említett kényelmet az utastér is jól szolgálja. Az ülések kényelmesek, és a minőségérzet terén sem lehet kifogásunk. A belső méretek is jó helyre pozícionálják kategórián belül az i40-et. Első ránézésre a szinte körbeölelő középkonzol miatt szűknek tűnhet a vezetőülés környezete, de menetközben ez egyáltalán nem érződik. A csomagtartó szintén elég tágasra sikerült, és a pakolást még okos, sínes csomagrögzítő is segíti.
A vezetési élményt leszámítva minden adott, hogy a Hyundai i40 beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A gazdaságos és relatíve erős motorok, a gazdag felszereltség, a kényelem és a bőséges helykínálat révén több tekintetben is a kategória egyik legjobbjával állunk szemben, de mint tudjuk, nem ennyire egyszerű a tényleges siker. Ellenben jó tudni, hogy végre a koreaiak ebben a kategóriában is megszorongatják az éllovas németeket, és külön öröm, hogy egy igazán méltó ellenfelet kapott a Mondeo-Insignia-Passat hármas. Az első benyomás után hamarosan teljes teszt keretében, még részletesebben is bemutatjuk az i40-et, és persze a többi kiállított újdonságot is!
Írta és fotók: Vajda Gergely
Megosztás
_290_main.jpg)
_290_gallery.jpg)
